A víz a lételemem.
Amikor még nem jógáztam, azt hittem, csak a vízben van a Teljesség tapasztalás.
Erre vágyakoztam már egészen apró emberként.
Lehet ez lágy eső, ömlő esőben kacagás.
Gyerekként sokat úsztunk édesapámmal. Az egyik úszós nyaralásunkban, reggel elmélyedten úsztam. Közben ő az úszómesterrel mérte az időmet. Hívtak, menjek edzeni, profi formában úszni. Gyerekként megvolt a határozott válaszom: Szeretek úszni, a saját ritmusomban. Ezt nem adom fel az edzések dinamikájában haladásért, bármilyen kecsegtető eredmények várhatóak.
Az úszás és én maradtunk szoros barátok. Rendszeres uszodai töltekezés.
Később inkább a természetes vizekben úszás és a vízitúrák.
A víz különböző életenergiájának tapasztalása. Egészen lágy tud lenni a víz, ahol nem lehet kifogni a halakat és békésen élhetnek. Ebben a térben órákig áldás az úszás.
A Természetes vizekben áramlas-úszás bensőségesebb kapcsolódást adott a vízi madarakhoz, az életterük megtapasztalása.
Lótusz és egyéb vízi növények között úszva, az érintések.
Zuhogó esőben kacagva evezés. Viharban erőpróba. Kiderül, ha szükséges, sokkal – sokkal kitartóbb vagyok az evezésben, az erőtartalékok biztonsággal áramolnak. Kiértünk a vihar középpontjából a partra. Rég volt már ez. Hálás vagyok most is.
A jógával a Teljesség már a szárazföldön is átölel.
Adtam magamnak egy nyaralós napot. Van mit feldolgozni, ehhez szükséges a Belső Csöndben lét.
Függőágy, Velencei tópart, két árnyas fa. Itt olvastam egész nap. S úsztam hosszúakat.
Belecsöndesedtem a víz ölelésébe. Kezdtem figyelni az ujjaim hegyét, ahogy simogatóan kapcsolódhatnak a vízhez. A tenyeremet, kezemet, karomat, a vízben áramlását, haladást. Először teljes fizikai felülettel kapcsolódást. Napfény ragyogást a vízfelületen.
Ez a csillámos felület a távolban két hattyút engedett látni. Csak sejtettem, hogy azok. Odaúsztam. Suposok is igy tettek. A hattyúk egy idő után visszahúzódtak a nádasba.
Átúsztam a nádas túloldalára.
Felbukkannak.
Épp egyszerre érkezhettem velük.
Közel engednek magukhoz. Egészen lágyan úszom. Tekintet kapcsolódásban vagyunk. Egy méternyire engednek. Érzékelem a határukat, természetesen tiszteletben tartom. Együtt úszunk. Finom, lágy párhuzamos haladás.
Benne megfigyelhetem őket, a kapcsolódásukat egymáshoz.
Amikor elkanyarodnak, elfogadom, hálásan megköszönöm.
Az úszásom ebben a mederben tovább. Teljes egybeolvadás a vízzel, levegővel, szellővel, hullámokkal, napfénnyel..
Beleolvadok magam is.
Köszönöm,
Dévakí