Ez is Édesapámtól ajándék. Az ősz, a visszahúzódás, az alászállás is a megújulás, az értékteremtés időszaka. Ajándékká tud válni a szeretteimmel megélve. Az idei évünk, nehézségeink magjai az Őszi betakarítással formálódnak igazi megújulássá.
Mi is van ebben az alászállásban?
Szóba állok magammal. A félelmeimmel. A Szeretteim, a Tanítóim velem vannak az Úton. Ki merem mondani, mitől félek. Mi fáj. Mi az, amit ebben a mai világban nagyon nehéz elfogadni, megélni. Ami idegen tőlem… Azzal, hogy kimondom, láthatóvá válik, felvállalom ezt a látást. Azt, hogy bár „külvilág”, feladatom van vele.
Ránézek. Alaposan, minden oldalról megnézem. Látom benne a nehézségek mellett a lehetőségeket is.
Mire INSPIRÁL az, AMIN NEM TUDOK VÁLTOZTATNI?
A tehetetlenség haragja helyett inspiráló ajándékként élem meg, születek újjá általa az alászállásban.
Fogod a kezem, együtt haladunk.
Szóba merek állni a problémák mellett az Ősökkel. Sok lépcsőben valósul ez meg. Egészen óvatos első lépéseim a friss gyászból születnek. A legközelebbi ősömhöz, Édesapámhoz kapcsolódásból. A Vele rendeződés a jelen életem harmóniáját is adja.
S aztán ebben a megmerüléses időszakban, egyik kora hajnalban, még 4 óra előtt tapasztalom az Ősök és a jelen életünk Terei közötti nyitott átjárót. Ezt a számomra még nagyon rideg, penge hideg teret.
Elsőre olyan félelmetes, hogy a biztonságos földelő jóga gyakorlásommal tudok itt lenni.
Alakul, formálódik. Lehet nem is rideg, hanem az őszinteségnek egy nagyon lecsupaszított, LETISZTULT TERE. Kinyitom a szívem, a fülem ezekre a TISZTA TÉR TANÁCSOKRA.
Felbátorodom. Meditációban kapcsolódom, egyszer, többször. Egyre több Ős áll szóba velem. Megmutatja magát. Tanít. Adja, amit védőhálóként a Lélek megélésekből szeretettel körém-alám terít.
Dönthetek.
Van lehetőségem dönteni, melyik Védőháló az enyém ebben az életben.
Megköszönhetem szeretettel ha nem kérem. Így is áldás a kapcsolódás, a látás, hogy melyik Ős Lelke mit visz tovább.
A gyökerek rendeződése a jelent is megtisztítja.
Visszaadom, ami már nem az enyém. Megkönnyülök.
Szeretettel fogadom a védőhálókat, azokat, amikkel tudok azonosulni. Áldás, hogy vihetem tovább.
A Lelkek kincsét fényezem az életemmel.