Spirituális Párhuzamok – Szabó Ildikó és Dombi János

Havonta lesz egy egy szombati alkalom 18 órától. 1-1,5 óra beszélgetés, ONLINE is lehet csatlakozni.

A kb két órás program díja: egy alkalom: 3 500 Ft, 5 alkalmas bérlet: 15 000 Ft.

Spirituális Párhuzamok – Szabó Ildikó és Dombi János – első alkalom: február 1. szombaton 18 órától

Spirituális párbeszédeink azt járják körbe, hogy ehhez milyen útravalót nyújt a jóga és a keresztény hagyomány.

Az első alkalommal megvizsgáljuk, hogy honnan erednek ezek a tanítások, mi volt az eredeti céljuk.

Megnézzük, hogyan alakult a parancsok-tanítások értelmezése később és miért érvényes még ma is az,
amit röviden tízparancsolatnak, vagy jamák-nijamáknak szoktunk emlegetni.

I. alkalom

Ildikótól:

A bölcsesség útján: az alapállás

A földi teremtmények világában az embert értelme különbözteti meg és emeli mindenek fölé. Az értelem a létra, aminek a segítségével képes meghaladni az ösztönvilágot, és lehetőséget kap a tudatos, szabad cselekvésre. A szabadság azonban kétélű, mitévő legyen? Az ösztönök visszafele húzzák az öntudatlanságba, de hasonlóan ahhoz, aki már felébredt, és képtelen visszaaludni, a visszamerülés az ember számára már lehetetlen. Tájékozódni kényszerül, útmutatást keres a tovább haladáshoz. Ha van füle, meghallja a hagyomány és a bölcsek szavát. Ez az alapállás szükséges a folytatáshoz: nyitott értelem, figyelés és szándék. A haladás az úton már nem ösztönös, hanem tudatos döntés eredménye.

Spirituális párbeszédeink azt járják körbe, hogy ehhez milyen útravalót nyújt a jóga és a keresztény hagyomány. Az első alkalommal megvizsgáljuk, hogy honnan erednek ezek a tanítások, mi volt az eredeti céljuk és miért érvényes még ma is az, amit röviden tízparancsolatnak, vagy jamák-nijamáknak szoktunk emlegetni.

Jánostól:

A Tízparancsnak nevezett alapvető emberi erkölcsi utasítások a keresztény világ erkölcsiségének talán legfontosabb pillérei. A zsidó/héber Tóra (Mózes könyvei) adják ehhez az alapot, amit a keresztény vallás is átvett, hiszen Jézus – a későbbi kereszténység legfőbb alakja és a hagyomány szerint alapítója – maga is zsidó volt, és ő nem tagadta meg saját vallását, hanem inkább egy univerzális szintre emelte az ember hitét, ami vallástól függetlenül tökéletessé, teljessé teszi az embert erkölcsileg. Ez az „emelkedettség” azonban nem megy azonnal, fejlődésre, spirituális útra van szükség, aminek kiinduló pontja lehet ez a régi tanítás.

Első alkalommal kicsit körbejárjuk a Tízparancs keletkezésének körülményeit és a rabszolgaságból szabadult zsidó nép helyzetét. Megnézzük, hogyan alakult a parancsok értelmezése később a zsidó hagyománytól a keresztény értelmezésekig. Azután külön megvizsgáljuk Jézus hozzáállását, értelmezését, ami – véleményem szerint – az egész erkölcsi „szabályozást” valójában feleslegessé tette azáltal, hogy az ember belülről fakadó erkölcsiségére tette a hangsúlyt a külső törvények, parancsok helyett.